Giuseppe Verdi: Rigoletto

Opera három felvonásban négy képben | Operă în trei acte
 

Szövegét Victor Hugo drámája nyomán F. M. Piave írta

Libret scris de F. M. Piave după drama lui Victor Hugo
 

Giuseppe Verdi (1813-1901) pályájának első magaslatára az ötvenes évek elején ért fel a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata című operáival. Igényes volt a szövegkönyvek iránt, több esetben nagy írók műveit választotta operáinak témájául (Victor Hugo, Schiller, Dumas, Shakespeare). Librettistáinak mindenben az ő dramaturgiai elképzeléseit kellett követniük, a jelenetépítkezéstől egészen a versformák megválasztásáig. A romantikus történetekben árnyalt jellem- és környezetábrázolásra törekedett, követve és a legmagasabb fokra emelve olasz elődeinek elsődlegesen dallamos stítlusát. Ugyanakkor egyre nagyobb súlyt helyezett a sokszínű zenekarkezelésre, a zenekari hanghatások atmoszférateremtő lehetőségeire.

Opera ,,Rigoletto" nu a fost scos niciodată din repertoriu, deoarece antieroul cu stil de viaţă libertin, eroina naivă, asasinul plătit, lipsit de suflet şi bufonul de la curte cu soarta tragică fac parte din personajele cele mai vii, cele mai pline de viaţă ale tuturor operelor – graţie muzicii lui Verdi învăluită de o strălucire şi o lumină permanentă. Aria ducelui ,,La donna è mobile” (Femeia e schimbătoare) este cea mai cunoscută, însă întreaga operă Rigoletto este o paradă a pieselor şi ariilor de operă devenite populare, punctul culminant fiind cvartetul din actul III, ,,Bella figlia dell’amore”: cele trei personaje principale şi Maddalena îşi dezvăluie sentimentele contradictorii într-un cântec de o tandreţe tulburătoare. Caracterele personajelor nu sunt creionate de o singură arie, ci sunt construite şi luminate de întreaga evoluţie a operei, întreaga creaţie artistică concentrându-se în jurul personajului Rigoletto, ,,în exterior slut şi grotesc, dar în interior plin de pasiune şi dragoste” (cu cuvintele lui Verdi).