Van nékem szeretőm,
Szívem zöld kertjében!
Fényes, nádszál-karcsú
Égi mosolygású!
- Én bíz addig meg nem házasodom, míg kerek e világon a legszebb királykisasszonyt meg nem találom! – mondja igaz hittel a kicsi királyfi. Lelkében EGY dallam, furulyáján EGY ének szól mikor útnak indul, hogy megtalálja a nádszálba rejtett legszebb királylányt.
Vele együtt indulunk el mi is, hogy megkeressük, aki álmainkban él, hogy a küzdelmek során meg is találjuk örök mátkánkat, és elnyerjük a boldogságot. A kiskirályfival együtt hagyjuk el a biztos családi fészket, vívunk farkassal és sárkánnyal, és együtt szabadítjuk ki a boszorkány karjaiból a nádszálba zárt élet forrását: gyöngyöm-társunkat. Ám ahhoz, hogy meg tudjunk érkezni, útra kell kelnünk.
Szeretettel hívunk hát kicsit és nagyot erre a rengeteg utazásra, hogy teremtett színpadi világunk állomásain, próbatételein átkelve megerősödjünk, felfényesedjünk, kitisztuljunk. A mesék örök tudásából táplálkozva valljuk: ha rálelünk valódi zengő részünkre, égről és földről is mosolyog bennünk a Rend.
Mindannyiunkban ott él a Mag, mag búzamag!
Legyen ez a Szem, szem búzaszem végsőkig a kenyerünk!
Jelmez: Kis Kriszta
Zeneszerző: Molnár Szabolcs
Dramaturg, a rendező munkatársa: Prezsmer Boglárka
Rendező-koreográfus: Ivácson László
Van nékem szeretőm,
Napnak a kertjében.
Ő az igaz részem,
gyöngyöm, társam, kincsem.